A mai orvostudományi irodalom 85-90 féle betegséget tart nyilván, amely köldökzsinórvér őssejt-transzplantációval gyógyítható. Az alábbiakban azokat a betegségeket soroljuk fel, melyek esetében külföldön, vagy hazánkban sikeres őssejt transzplantációt végeztek.
Malignus hematológiai betegségek
- Akut lymphoid leukaemia
- Akut myeloid leukaemia
- Krónikus myeloid leukaemia
- Juvenilis CML
- Hodgkin lymphoma
- Non-Hodgkin lymphoma
- Myeloma multiplex, CLL
Malignus onkológiai betegségek
- Neuroblastoma
- Ewing sarcoma
- Wilms tumor
- Medulloblastoma
- Emlőcarcinoma
- Rhabdomyosarcoma
- Vesesejtes carcinoma
- Csirasejtes tumorok
Autoimmun betegségek
- Sclerosis multiplex
- Kötőszöveti betegségek (scleroderma, SLE)
- Arthritisek (Rheumatoid arthritis, Systemás JIA)
- Hematológiai (Immunthrombocytopénia, Autoimmun hemolitikus anemia, Evan’s syndroma)
- Vasculitisek (Wegener granulomatosis, Bechet sy.)
- Gyulladásos bélbetegségek (Crohn betegség, Colitis ulcerosa)
Hematológiai betegségek (Veleszületett, nem malignus hematológiai betegségek)
- Fanconi anaemia
- Diamond-Blackfan anaemia
- Congenitális neutropenia egyes esetei
- Sarlósejtes anaemia
- Thalassaemia major
Súlyos primer immundefektusok
- Súlyos kombinált immundefektus
- Wiskott-Aldrich syndroma
- Neutrophil actin defektus
- Leukocyta adhéziós defektus
- Chediak-Higashi syndroma
- Griscelli syndroma
- Krónikus granulomatosis
- Porc-haj hypoplasia
- Haemophagocytás lymphohistiocytosis
- X-LP
Tárolási- és anyagcsere betegségek
- Mucopolysaccharidosis I. ( Hurler)
- Mucopolysaccharidosis VII. (Sly)
- Mucolipidosis II.
- Globoid-sejtes leukodystrophia
- Metachromasiás leukodystrophia
- X-adreno-leukodystrophia
- Malignus infantilis osteopetrosis
Szolid tumorok
- Neuroblastoma
- Ewing sarcoma
- Medulloblastoma
Forrás:humancell.hu
27.11.10
Amit az őssejtről tudni kell
Az „őssejt” gyűjtőfogalom, mert nem mindegy, hogy milyen forrásból és milyen fejlettségi (elkötelezettségi) állapotban nyerjük ki. A sejteket akkor illetjük az „ős-„ előtaggal, ha azok őrzik azt a képességet, hogy proliferálni (osztódni) és differenciálódni (fejlődni) képesek, mert ezáltal lesznek felelősek a szervezetben a regenerálódásért. Az osztódás következtében létrejövő leánysejtek egyike a szöveti környezetnek megfelelő fejlődési útvonalon halad keresztül, és alakítja ki a hiányzó, regenerálandó állományt. A másik őrzi tovább azt a képességet, hogy elkötelezetlenül álljon rendelkezésre a különböző sejttípusok pótlására. Ezt a csodálatos képességet ismerték fel a kutatók, amikor a tudomány az őssejtek világa felé fordult.
Ahogy a megtermékenyített petesejt osztódni kezd, az embriót alkotó sejtek azonos fejlődési potenciállal rendelkeznek, és ezeket még „mindenre képes” sejteknek tekintjük. Csak később jelennek meg bizonyos feladatokra szakosodott sejtek. Amikor már a sejtek szöveti szinten elköteleződnek, már multipotens őssejtekről beszélünk. Nem őrzik már például az idegsejtek, zsírsejtek azt a képességet, hogy akár inzulintermelő sejtté alakuljanak. A genetika ennyire finoman tudja leszabályozni a sejtek sorsát, funkcionális működését, hiszen, ha belegondolunk minden elkötelezett sejtünk pontosan ugyanazt a genetikai állományt hordozza, és mégis mennyire különbözik egy idegsejtünk a májsejtünktől! Multipotens őssejteket tartalmaz nagy mennyiségben a kisbaba születésekor elkötött köldökzsinórban levő vér is.
Orvosi szempontból a saját felhasználás céljából fagyasztva tárolt köldökzsinórvér őssejtek nagy előnye, hogy szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak, és nem kell a hosszantartó donor-keresési folyamatot kivárni, ezzel rontva esetleg a beteg gyógyulási esélyeit. Megfelelő immunológiai egyezés esetén a köldökzsinórvér őssejtek a gyermek családtagjának (például testvérének) kezelésére is alkalmasak lehetnek. A köldökzsinórvér őssejtbankokat a készítmények ilyen célzatú felhasználási lehetősége miatt szokták a külföldi szakirodalomban „családi” bankoknak is nevezni.
A köldökzsinórvér eredetű őssejtek még éretlen, immunológiailag inaktív sejteknek tekinthetők, tehát másik személynél – akár családon belül, például egy beteg testvérnél – történő felhasználás során kevésbé támadják meg a befogadó szervezetet. Mivel levételükre és mélyfagyasztásukra a születéskor kerül sor, mentesek minden, az életünk során bennünket érő károsodástól. Ezért szokták ezeket a sejteket „nullanaposnak” nevezni, de helyesebb kilenc hónaposaknak tekinteni.
A köldökzsinórvér levétele rutinszerűen történik a szülészeteken a baba és a mama ellátása után.
A mintavétel az őssejttbank által rendelkezésre bocsátott vérgyűjtő készlettel történik, amelyet a szülők visznek magukkal a szülőszobára. A készletben megtalálható a steril vérgyűjtő zsák, és az anyai vérvételhez szükséges eszközök. A vérvételi zsákban lévő véralvadásgátló biztosítja, hogy a vér minőségi változások nélkül jusson el a laboratóriumba.
A feldolgozás során az értékes magvas sejt-állomány kerül megőrzésre. A készítmény a programozott fagyasztást követően készen áll arra, hogy -180oC-on hosszú éveken keresztül tárolják.
Forrás:humancell.hu
12.10.10
A reflux-betegség tünetei és következménye
A reflux legjellemzőbb tünete a gyomorégés, amikor valójában a nyelőcső nyálkahártyáját marja a gyomorsav, és általában az étkezést vagy a lefekvést követően jelentkezik.
Ezen túl azonban több tünet is utalhat refluxra:
- a gyomorszáj környéki fájdalom
- a szegycsont mögött és a torokban érzett maró érzés
- savas büfögés
- savanyú, keserű szájíz
- mellkasi fájdalom
- éjszakai-reggeli krónikus köhögés;
Mivel a tünetek nem mindig egyértelműek, más betegségre emlékeztetnek, és gyakran más betegségek tüneteinek hátterében állnak, sokan nem tulajdonítanak nekik jelentőséget. Pedig a reflux-betegség hosszú távon, kezelés nélkül sok féle szövődmény kialakulásához vezethet. Ilyen a gyakori torok- vagy gégegyulladás, a fogzománc károsodása, a nyelőcső nyálkahártyáján idült gyulladás, esetleg hegesedés, ritkán szűkület vagy vérzés alakulhat ki. Az állandó irritációnak kitett nyálkahártya rákos elváltozása rendkívül ritkán jelentkezik, de rendkívül súlyosa szövődménnyel jár.
Fontos tehát a betegség időben való diagnosztizálása, hiszen a reflux nagyon jól kezelhető betegség. Véglegesen meggyógyítani ritkán lehet, de életmód változtatással, hosszú távú kezeléssel, gyógyszerek segítségével jelentős javulás érhető el, és az esetleges szövődmények kialakulása is megelőzhető.
A reflux betegség diagnosztizálása
Ha refluxra utaló tüneteket tapasztal, nagyon fontos a pontos diagnózis megállapítása, az esetlegesen súlyosabb betegségek kizárása és megfelelő kezelés kialakítása. Hogyan történik mindez?
A reflux diagnosztizálásának első lépése, hogy a szakorvos feltétképezi, mennyi ideje állnak fenn a tünetek, milyen élethelyzet hívhatja életre őket és ezek fennállnak-e (táplálkozás, dohányzás, kávéfogyasztás, stressz, fizikai megterhelés), majd javaslatot ad ezek megszűntetésére. A beteg kikérdezése és a panaszok meghallgatása alapján az orvos nagy biztonsággal meg tudja állapítani a reflux betegség kórisméjét, de a pontos diagnózis érdekében általában néhány diagnosztikus vizsgálatra is sor kerül.
Ezek közül a leggyakoribb a protonpumpa gátló teszt, az endoszkópos vizsgálat; a 24 órás pH monitorozás; a nyeletéses röntgen vizsgálat; a mellkasröntgen és a nyelőcső nyomásmérés.
Az ún. protonpumpa gátló teszt során a protonpumpa gátló gyógyszercsoportot alkalmazzák, mely hatékonyan és tartósan csökkenti a gyomor savtermelését. Ha a gyógyszerek 2-4 hetes szedését követően a gyomorégés nem szűnik vagy javul, úgy a tünetek nem függenek össze a savtermeléssel, valamilyen más betegség áll a panaszok hátterében.
Korszerű vizsgálati módszer a felső tápcsatorna tükrözése, az endoszkópia. Az endoszkóp nyelőcsőbe történő levezetésével közvetlenül megtekinthető a nyelőcső, és a gyomor területei. Egy TV-képernyőre történő kivetítés mellett gondosan tanulmányozható a nyelőcső és gyomor nyálkahártya, és a szövettani vizsgálatára is lehetőség nyílik. A vizsgálat hátránya, hogy érzékenysége reflux betegség esetében kevésbé jó, mert a betegek közel felében nem látható endoszkópos eltérés a nyelőcsőben.
Forrás:Betegszoba.hu
A sütőtök felhasználása és fűszerei
A sütőtök édes, pompás színű zöldség, amelyet a gondoltnál jóval változatosabban el lehet készíteni. Nem csak sütve, főzve jó, de süteményekbe keverve, vagy akár nyers ivóléként fogyasztva is kiváló.
Rengeteg fajtája van, nálunk a hosszúkás sonkatök (vagy kanadai tök), és a kerek bordázott formájú a legismertebb, és leggyakrabban használt. Ritkábban, de mégis használjuk még a hokkaidó tököt is, ami nagyon erősen narancssárga, és kisebb méretű. Az elmúlt években már hozzánk is beférkőzött, és egyre inkább megtartott ünnep nap, a Halloween, amikor egy kifejezetten erre alkalmas tökből rémisztő lámpásokat faragunk.
Vásárlás
A zöldségesnél válasszuk a legkeményebb héjú tököt, amit csak találunk, mert ez általában garanciát jelent arra, hogy sokáig eltartható még. Ha sérült, vagy helyenként puha a héja, hagyjuk inkább ott.
Felhasználás
A sütőtököt már egészen kicsi babáknak is adhatjuk. Számos pozitív élettani hatásának köszönhetően nincs olyan korosztály, akinek ne lenne fontos, hogy rendszeresen fogyassza valamilyen formában.
Legtöbbször megsütjük, és a megpuhult pürével készítünk valami finomat (sütemény, leves, bébiétel).
TIPP: Sütés előtt alaposan mossuk meg a héját. Vágjuk kettőbe, majd még egyszer felezzük meg. Ha sonkatököt veszünk, akkor vágjuk keresztbe ott, ahol elkezd vékonyodni.
A magos részt kaparjuk ki. Vágjuk cikkekre, tegyük őket sütőlapra, vagy kerámia sütőtálba. Öntsünk alá 1 dl vizet, és 200 fokon süssük kb. 40-50 percig. Több idős nem nagyon kell, de az óvatosság kedvéért, tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e.
A tökmagot akár szárítsuk le, és pirítsuk meg.
Ha ragut készítünk belőle, akkor mérjük le a kívánt mennyiséget, vágjuk le a kemény héját, és kockázzuk fel. Fedő alatt 15-20 perc alatt általában megpuhul
TIPP: Sütve jobban kijön az édes íze, mint főve.
Mivel a tök húsa könnyen emészthető, kisbabáknak is adható. Nekik először főzzük, vagy a jobb íz hatás végett, süssük kerámia sütőtálba. Alufóliába sose süssük, mert a fólia sütés során káros anyagokat bocsáthat ki.
A sütőtök fűszerei
Attól függően, hogy milyen típusú ételt készítünk belőle többféle képen ízesíthetjük.
Sütemények, tészták esetében a fahéj, szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió keveréke, a vanília, a narancshéj és lé kitűnő választások.
Főételbe és salátába is használhatjuk ezeket a fűszereket, de egy másik fűszerkeveréket is bevethetünk, ez pedig a provancei keverék, amibe kakukkfű, levendula, bazsalikom és más fűszerek is vannak.
Grillezett, sütött tök esetében jó párosítás lehet még a chili és a gyömbér is.
Forras:ritakonyhaja.hu
Várandós apukák
Nem csak a várandós kismamákban, de a leendő apákban is hormonális változások zajlanak a magzat növekedése során. Ráadásul a két szervezetben lejátszódó ilyen jellegű folyamatok nagyjából megegyeznek.
A New Scientist beszámolója szerint egy kanadai kutatócsoport kimutatta, hogy a nők terhessége alatt a leendő apák hormonszintje is ingadozik, s ezek az ingadozások ugyanazt az utat járják be, mint a partnerekben lefolyó hormonális változások.
Amikor egy nő petesejtje megtermékenyül, szervezetében számos hormon szintje emelkedni kezd. Ilyen hormon például a prolaktin, amely tejelválasztást idéz elő, vagy az anya gyermeke iránti kötődésének kialakulásában szerepet játszó kortizol. Ugyanez történik az egyik legfontosabb női nemi hormonnal, a progeszteronnal is, amely előkészíti a méhnyálkahártyát a megtermékenyült petesejt (embrió) befogadására. Ezzel egyidőben viszont több hormonból is, így például a menstruációs ciklus során a petesejt érését serkentő FSH-ból (follikulusstimuláló hormon), és a petesejt kilökődésében fontos szerepet játszó LH-ból (luteinizáló hormon), kevesebbet termel a szervezet. A szülést követően a hormontermelés szinte azonnal visszaáll a korábbi kerékvágásba.
A kutatócsoport azután kezdett el foglalkozni a terhesség "apai tüneteivel", hogy bő egy évvel ezelőtt, állatokkal (többek között főemlősökkel) végzett vizsgálatok alapján, kiderült, hogy a hím állat szervezete is jóval több hormont termel ilyenkor, mint egyébként, egészen kicsinyei megszületéséig.
Anne Storey és kollégái (Memorial University, St John's, Newfoundland) 34 párral végezték a vizsgálatokat, akiktől különböző időpontokban vérmintákat vettek, a szülés előtt és után is.
Azt találták, hogy a terhesség időtartama alatt az apák szervezetének kortizol-, prolaktin- és tesztoszteronszintje jelentősen változott. A kismamáknál tapasztalt eltérések sokkal drasztikusabbak voltak ugyan az apákban tapasztaltaknál, de a változások mintázata (iránya, időbeli eloszlása) hasonló volt a párok mindkét tagjánál.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az apáknál is előfordulnak-e a terhességre jellemző tünetek, mint például kimerültség, étvágytalanság avagy túlzott étvágy, és súlygyarapodás. Azt találták, hogy az ilyen tünetekről beszámoló apáknak magasabb volt a prolaktinszintjük és meredekebben esett le a tesztoszteronszintjük, mint akiknek nem voltak ilyen tüneteik.
A kutatócsoport tagjai a rövid ideig tartó hormonális változásokat is megfigyelték. Miután vérmintát vettek tőlük, az önkéntesek hat percig egy újszülött sírását hallgatták hangszalagról, miközben egy videófilmet néztek a szoptatásról. Harminc perccel később újabb vérmintát vettek tőlük, s kiderült, hogy az apák és az anyák kortizolszintje is megváltozott.
Storey vélekedése szerint a várandós nő viselkedése és az általa kibocsájtott illatanyagok (feromonok) együttesen váltják ki ezeket a hatásokat az apából, aki ezzel mintegy felkészül gyermeke érkezésére. Persze csak akkor, ha a leendő szülők elég sok időt töltenek együtt.
Forrás:Pszichologia.hu
A harmadik trimeszter: a szülés előtt álló pár próbatételei
Mik a harmadik trimeszterben bekövetkező alapvető élettani változások és hogyan érintik ezek a kismamát? Hogyan fejlődik és érik meg a kinti életre a magzat? Milyen próbatételek elé kerül a szülés előtt álló pár?
A terhesség harmadik harmadának fontosabb eseményei
A harmadik trimeszterrel megint egy nehezebb korszak köszönt a család életébe. A kismama egyre esetlenebbül jár, energiája egyre kevesebb, a nagy pocak és a sok esetben felszedett súlyfelesleg egyre jobban gátolják mindennapos teendőiben. A láb erősen vizesedhet, visszeresedhet; a vádli sokszor görcsöl; a hát és a medence szúrhat, fájhat; a vizeletet pedig (ahogy a baba nyomja a hólyagot) esetenként nehezebb tartani. Az álmatlanság, kialvatlanság immár általánossá válnak. Ha előbb nem, a terhesség utolsó hónapjában majd minden mamánál tapasztalható az előtejszivárgás, valamint jelentkeznek az úgynevezett “jóslófájások" is, amik gyakorlatilag olyan méhösszehúzódások, amelyek által a szervezet felkészül a szülésre.
A 36. héten a kismamák többsége megkezdi szülési szabadságát, és munkahelyétől visszavonulva, otthon várja egyre türelmetlenebbül, hogy kisbabáját végre a kezében tarthassa. Ebben a trimeszterben esedékes a harmadik kötelező jellegű ultrahangvizsgálat is. A terhesség vége felé szokás ugyan a méhlepény érettségét és működését egy negyedik ultrahanggal ellenőrizni, de ez a vizsgálat az orvos személyes döntésén alapszik. A 36. héttől a kismamának hetente meg kell jelennie az úgynevezett CTG-vizsgálaton is, ami a baba szívhangjának (és ez alapján általános állapotának), illetve a méh összehúzódásainak ellenőrzésére hivatott. Emellett a trimeszterben még vérvétel, vizeletvizsgálat, vérnyomásmérés, magzatmozgás-vizsgálat is helyet kap. A szakorvos látogatása már kéthetente, az utolsó hónapban pedig hetente ajánlott: ilyenkor a méhnyak elsimulásának és tágulásának ellenőrzése is megtörténik, amiből a szülés várható idejére lehet következtetni. Túlhordás esetén a CTG-vizsgálat másnaponta, a szakorvosi vizit pedig heti 1-2 alkalommal javasolt.
A magzat fejlődése és felkészülés a szülésre
A kisbaba a trimeszter végére általában 50-54 centiméter hosszúra és 3-3,5 kilogrammosra növekszik. Érzékei, szervei és szervrendszerei ekkor már annyira fejlettek, hogy tökéletesen alkalmas a kinti életre. Az eddig aktív kisbabák viselkedése az utolsó hónapokban megváltozik: mivel nagy méretük miatt egyre kevesebb hely áll rendelkezésükre a pocakban, ritkábban mozognak, valamint erőteljes rúgásaikkal az édesanyának sokszor akár fájdalmat is okozhatnak. Az utolsó hónapokban a legtöbb születésre készülő pici már fejjel lefelé fordul, illetve az utolsó pár héten (esetenként csak közvetlenül a szülés előtt) behelyezkedik a medenceüregbe. Ilyenkor a kismama hasa "leszáll“, vagyis szemmel láthatóan lejjebb ereszkedik. Ennek pozitív hatása azonnal érezhető: az édesanya ismét könnyebben kap levegőt, a gyomra ismét több ételt tud befogadni, és a lelke is örül, hogy végre közeledik a szülés.
Az utolsó hónapokban szokás összepakolni a kórházi csomagot, illetve beszerezni a leendő újszülött ruházkodásához, fürdetéséhez, alvásához és közlekedéséhez szükséges dolgokat is. Az édesanyának érdemes a szoptatással, a kisbaba otthonon belül történő elhelyezésével, a fürdetéssel, a tisztába tevéssel, illetve a lehetséges látogatók fogadásával kapcsolatban saját előzetes koncepciót kialakítania, mivel biztos, hogy a kicsi megszületése után rengeteg tanácsot és "hozzáértő“ véleményt fog hallani ismerősöktől és a rokonoktól.
A nagy nap előtt általános az a jelenség is, hogy a kismamában szorongást kelt az előtte álló szülés, illetve fél az ezzel járó fájdalomtól, megpróbáltatástól. Abban is kételkedhet, hogy gyermeke egészséges lesz-e, illetve el tudja-e majd látni szakszerűen a csak tőle függő csecsemőt. Fontos tudni, hogy ezek a kételyek teljesen természetesek, és minden édesanya fejében megfordulnak. Érdemes a terhesség utolsó hónapjaiban információkat gyűjteni a választott kórházban rendelkezésre álló fájdalomcsillapítási módszerekről, és szakkönyvekben utánaolvasni a szülés és a szülés utáni pár hét eseményeinek. Mint minden félelem, a babavárással kapcsolatos aggodalmak is blokkolhatják a kismamát, vagyis minél lazább, elengedettebb az édesanya, annál könnyebben veszi majd az előtte álló akadályokat.
Lelki folyamatok és párkapcsolat a szüléshez közeledve
A növekvő pocakot nézve a pár mindkét tagja joggal érezheti, hogy a szülés és a család bővülése egyre kézzelfoghatóbb közelségbe kerül. Az édesanya ismét több segítséget igényel, mint pár hónappal korábban: nehezebben mozog és kevesebbet bír, emellett egyre inkább befelé figyel. Ha a leendő édesapa tisztában van azzal, hogy milyen fizikai és lelki folyamatok zajlanak ilyenkor a párjában, akkor sokkal könnyebb kezelnie azokat a néha váratlan helyzeteket, amik a szülés előtti időszakkal járnak. Ha eddig még nem vett szakkönyvet a kezébe, feltétlenül itt az ideje, hogy pótolja elmaradását. Ezen kívül a közösen meglátogatott kórházi szülésfelkészítő tanfolyamok is rengeteg új információval szolgálhatnak, csökkenthetik az ismeretlentől való félelmet, és nem utolsó sorban a pár kapcsolatának szempontjából is sok előnnyel járnak.
A terhesség vége felé a szülőknek dönteniük kell arról is, hogy papás szülést szeretnének-e vagy sem. Bár manapság "divat“ a papás szülés, mégis fontos, hogy az édesapa saját elhatározásból hozza meg a döntést, miszerint részt kíván venni a nagy napon. Ellenkező esetben részvétele nem lesz őszinte, sőt a szülőszobán akár az apa fizikai rosszulléte is előfordulhat: ez előnytelen, hiszen így egy olyan helyzetben származhatnak plusz komplikációk, ahol az orvosoknak kizárólag a kismamára és a bábára kellene összpontosítaniuk.
Annak az édesapának sincs oka a félelemre, aki inkább lelkileg, mint fizikailag van párja mellett a szülés óráiban, hisz ő is ugyanolyan jó apuka lehet később, mint az a férfi, aki végigasszisztálja párja vajúdását. A család boldogsága nem ettől függ: a szülésen való jelenlétnél sokkal fontosabb, hogy a pár tagjai merjék egymás előtt felvállalni véleményüket, illetve hogy problémáikra mindenkor közösen találjanak olyan megoldást, mely mindkettőjük számára elfogadható, és egyikőjükben sem hagy sérelmeket.
Legkésőbb a szülésig ajánlatos kitalálni a kis utód nevét is, mivel a legtöbb kórházban a szülés után pár órával meg kell adni a gyermek keresztnevét. Ebben az esetben is az a legjobb megoldás, ha a szülőpáros tagjai együtt próbálnak meg olyan neveket keresni, melyek mindkettőjük számára szimpatikusak és elfogadhatóak, hisz így lesz közös választás az a név, ahogyan gyermeküket egy egész életen keresztül szólítani fogják. A névadást ma már internetes programok is segítik: ezek böngészése hasznos és kellemes közös időtöltés lehet a terhesség utolsó napjaiban, amikor a kismama mindennapos állapota miatt már nem könnyű kimozdulni.
Az utolsó hónapokban a pár tagjai akár tudatosan is elkezdhetnek ráhangolódni a szülői szerepre. Jó alkalmak erre az olyan barátokkal való találkozások, ahol már vannak gyerekek. Ilyenkor mindketten beleláthatnak egy-egy család mindennapjaiba, a gyakorlatban megtapasztalhatják, mit is jelent édesanyának és édesapának lenni, valamint azt is kipróbálhatják, hogyan értenek szót kisebb vagy nagyobb gyerekekkel. Az ilyen alkalmak segítenek abban is, hogy realisztikusabbá váljon a babavárás: a mindennapokban ugyanis - a filmekből jól ismert "idilli“ pillanatok helyett - inkább a kompromisszumok, az egymáshoz való alkalmazkodás és a folyamatos problémamegoldás vannak túlsúlyban.
A szülés előtti pár hétbe minden olyan programot érdemes beiktatni, ami a pár eddigi életében közös élmény volt, amit a szülőpáros tagjai egyaránt kedveltek és feltöltötte őket, hisz a szüléssel kezdődő új korszakba eleinte kevés közös kimozdulás fér majd bele. De ez az új élet, bár nagyon különbözik a korábbitól, sok szempontból szebb és gazdagabb lesz. Tiszta szívvel, rugalmasan és kellő nyitottsággal pedig minden ideiglenes probléma megoldható!
Forras:Gendiagnosztika.hu
10.10.10
Újabb ok arra, hogy olívaolajat használjunk a konyhában
olivaolaj
Azt már tudjuk, hogy az olívaolaj tele van egészséges zsírokkal, ám van még egy ok arra, hogy ezt használjuk főzéshez: az olívaolaj segíthet „kikapcsolni” a szívre ártalmas géneket.
Az olívaolajat a görög és más kultúrákban évezredek óta használják. Egy vizsgálat szerint a polifenolokban gazdag olívaolaj felhasználásával készült étrenden levőknél a szívre ártalmas gyulladást és oxidációt okozó géneket iktatta ki az olaj.
A vizsgálat három hónapja alatt az olívaolajas csoport vérmintáiban kevesebb gyulladásmarkert és kisebb mértékű oxidatív károsodást észlelték, ami részben annak volt köszönhető, hogy az ártalmas folyamatokat befolyásoló gének az olívaolaj fogyasztásának következtében kevésbé jelennek meg.
Az olívaolajas csoportban ezen kívül lelassult a DNS károsodásának folyamata és az ateroszklerózis is. Különösen jó hatást lehetett elérni abban a csoportban, ahol külön polifenolokban is gazdag olajat fogyasztottak. Ezért a kutatók arra gyanakszanak, hogy éppen a polifenolok miatt annyira szívbarát az olívaolaj.
Néhány konyhai ötlet: olívaolajas hummusz kenyérre kenve, felvágottak helyett grillezett padlizsán, és sült tőkehal (vagy bármilyen zsíros hal) olívaolajas paradicsomsalátával.
Forrás:Informed.hu
Azt már tudjuk, hogy az olívaolaj tele van egészséges zsírokkal, ám van még egy ok arra, hogy ezt használjuk főzéshez: az olívaolaj segíthet „kikapcsolni” a szívre ártalmas géneket.
Az olívaolajat a görög és más kultúrákban évezredek óta használják. Egy vizsgálat szerint a polifenolokban gazdag olívaolaj felhasználásával készült étrenden levőknél a szívre ártalmas gyulladást és oxidációt okozó géneket iktatta ki az olaj.
A vizsgálat három hónapja alatt az olívaolajas csoport vérmintáiban kevesebb gyulladásmarkert és kisebb mértékű oxidatív károsodást észlelték, ami részben annak volt köszönhető, hogy az ártalmas folyamatokat befolyásoló gének az olívaolaj fogyasztásának következtében kevésbé jelennek meg.
Az olívaolajas csoportban ezen kívül lelassult a DNS károsodásának folyamata és az ateroszklerózis is. Különösen jó hatást lehetett elérni abban a csoportban, ahol külön polifenolokban is gazdag olajat fogyasztottak. Ezért a kutatók arra gyanakszanak, hogy éppen a polifenolok miatt annyira szívbarát az olívaolaj.
Néhány konyhai ötlet: olívaolajas hummusz kenyérre kenve, felvágottak helyett grillezett padlizsán, és sült tőkehal (vagy bármilyen zsíros hal) olívaolajas paradicsomsalátával.
Forrás:Informed.hu
Lombikbébi: fiú lesz vagy lány?
Azok a nők, akik bizonyos meddőség elleni kezelésen vesznek részt, gyakrabban szülnek fiút, vélik egy új vizsgálat szerzői.
A szerzők az Ausztráliában és Új-Zélandon 2002 és 2006 között élve születetteket tanulmányozták, és összehasonlították az ún. standard IVF-et (mesterséges megtermékenyítés), valamint ICSI-t (intracisztoplazmás ondósejt bevitel) után született fiúk és lányok számát.
A közel 14 ezer szülés elemzése során kiderült, hogy az IVF-et követően születettek 53-56 százaléka fiú, attól függően, milyen hamar ültették be a nőbe a megtermékenyített petesejtet. A természetes arány 51 százalék a fiúk javára. Ezzel szemben az ICSI-t követően született 100 babából csupán 49 volt a fiú.
A kutatás vezetője, Michael Chapman professzor így nyilatkozott: – ha rá tudunk jönni arra, hogy melyik technika a felelős ezért a különbségért, és miért, elérhetjük, hogy a nemek aránya visszatérjen a normálishoz.
Dr. Allan Pacey, a sheffieldi egyetem meddőségi-kutató szakembere szerint az semmiképpen sem lenne kívánatos, hogy a szülők ezeket a beavatkozásokat a születendő gyermek nemének megválasztására használják.
Forrás:Informed.hu
A szerzők az Ausztráliában és Új-Zélandon 2002 és 2006 között élve születetteket tanulmányozták, és összehasonlították az ún. standard IVF-et (mesterséges megtermékenyítés), valamint ICSI-t (intracisztoplazmás ondósejt bevitel) után született fiúk és lányok számát.
A közel 14 ezer szülés elemzése során kiderült, hogy az IVF-et követően születettek 53-56 százaléka fiú, attól függően, milyen hamar ültették be a nőbe a megtermékenyített petesejtet. A természetes arány 51 százalék a fiúk javára. Ezzel szemben az ICSI-t követően született 100 babából csupán 49 volt a fiú.
A kutatás vezetője, Michael Chapman professzor így nyilatkozott: – ha rá tudunk jönni arra, hogy melyik technika a felelős ezért a különbségért, és miért, elérhetjük, hogy a nemek aránya visszatérjen a normálishoz.
Dr. Allan Pacey, a sheffieldi egyetem meddőségi-kutató szakembere szerint az semmiképpen sem lenne kívánatos, hogy a szülők ezeket a beavatkozásokat a születendő gyermek nemének megválasztására használják.
Forrás:Informed.hu
A terhesség előtt és alatt adható védőoltások
Melyek azok a fertőző betegségek, amelyeket megelőzhetünk a terhesség előtti vagy alatti védőoltásokkal, és mely esetben nem ajánlott egy-egy védőoltás terhesség alatt történő alkalmazása? Mikor kell feltétlenül kikérnünk az oltási szakember tanácsát? Oltási javaslatok és ellenjavallatok a várandósság alatt.
A terhesség első harmadában csak a legindokoltabb esetben adható oltás
A családtervezés során minden esetben az a legfőbb cél, hogy a születendő gyermek egészségesen jöjjön a világra, de a várandósság előtti és alatti védőoltások csak a lehetséges előnyök és kockázatok mérlegelésével adhatóak be a terhességet tervező nőknek és a kismamáknak. A fejlődő magzatra a fertőző betegségek jelenthetik az egyik fő veszélyforrást, különösen a terhesség kezdeti, esetleg későbbi szakaszában. A fertőző betegségek egy része megelőzhető, így az oltások által biztosított védettséget feltétlenül érdemes kihasználni abban az esetben, ahol erre lehetőségünk van - kezdte a terhesség előtt és alatt adható védőoltások bemutatását Dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum szakmai vezetője. Az intézet az Országos Epidemiológiai Központ szakmai iránymutatása alapján végzi a gyermekvállalásra készülő nők védőoltásokkal kapcsolatos tanácsadását a családtervezés részeként.
A védőoltásokkal egyszerűen megelőzhető fertőző betegségek közé tartozik például a Hepatitis B és az influenza: a védőoltás beadása mindkét esetben javasolt lehet a kismamák számára. További, oltással szintén elkerülhető betegségek a Hepatitis A, a Pneumococcus baktérium által okozott betegségek, a polio-vírus, a Clostridium tetani baktérium által kiváltott tetanuszfertőzés, továbbá a veszettség és a Meningococcus-fertőzés következtében kialakuló agyhártyagyulladás. Az influenzával és a Hepatitis-B-vel ellentétben ezen oltások beadása már megfontolandónak tekintendő, hiszen ezek magzatra gyakorolt hatásáról vagy nem állnak rendelkezésre a megfelelő adatok, vagy csak akkor érdemes beadni őket, ha elkerülhetetlen a kismama veszélyeztetettsége. Utóbbi esetre példa, ha a terhes nőnek feltétlenül olyan területre kell utaznia, ahol az adott betegség jellemzően előfordul (endémiás területek).
Fontos még megemlíteni, hogy a terhesség első harmadában csak a legindokoltabb esetben kaphat oltást a kismama - ezek közé tartozik, ha a fertőzés lényegesen nagyobb veszélyt jelent, mint az oltással összefüggő, esetlegesen fokozott oltási reakció vagy oltási szövődmény. Alapvető előírás az is, hogy élővírus-tartalmú vakcinák nem adhatók terhes nőknek, mivel az ilyen típusú oltások magzatkárosító hatása még nem kellően ismert. Várandós nők oltásakor az azonos antigént (a megfelelő immunválaszt kiváltó fehérjét vagy poliszacharidot) tartalmazó oltóanyagok közül a kevésbé reakcióképeset kell választani (hastífusz elleni oltásnál például a poliszacharida vakcinát, influenza ellen pedig a hasított vírust tartalmazó úgynevezett split vagy a tisztított felszíni antigének felhasználásával készített alegységvakcinákat).
Védőoltások tervezése a terhesség előtt
Magyarországon a fiatal felnőttek többsége a kötelező védőoltásokon kívül nem részesült más, az oltásokkal szintén megelőzhető betegségek elleni védelemben. A családtervezés előtt álló fiatalok immunizációjának megtervezésekor ezért egyaránt szükséges az életkor, az egészségi állapot és az oltási státusz figyelembe vétele.
Életkor
A kötelező védőoltások jelenleg használatos rendszerét 1989-től kezdődően vezették be, így az ennél korábban vagy később oltott felnőttek immunizációja eltérő lehet. A beadott védőoltásokat 14 éves kor alatt a Gyermekegészségügyi Kiskönyvben, 14 éves kor felett pedig a Védőoltási Könyvben rögzítik, így az ezekben található adatok alapján tervezhető meg a terhesség előtt beadandó védőoltások rendje. Ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, akkor a kötelező oltási rend változásaiból lehet következtetni rá, hogy a várandósságot megelőzően mely védőoltások beadására lehet szükség a leendő kismamánál.
Egészségi állapot
A védőoltások egyes típusainak mellőzését a különféle betegségek terhesség előtti fennállása is indokolttá teheti. Ezek közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a vérképző szervek, a tüdő, az immunrendszer működését gyengítő kórképek, a léphiány, illetve a máj és a vese problémái. Ezzel kapcsolatban a családtervezést irányító védőnőktől vagy az oltási szakértőktől kérhetünk bővebb felvilágosítást.
Oltási státusz
Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat jelenleg az alábbi rend szerint kapja mindenki, az életkorának megfelelő időpontban:
Oltás
Életkor
Megjegyzés
Folyamatos oltások
BCG
0 - 6 hét
születési intézményekben
DPTa + IPV + Hib
2 hónapos korban
DPTa + IPV + Hib
3 hónapos korban
DPTa + IPV + Hib
4 hónapos korban
MMR
15 hónapos korban
DPTa + IPV + Hib
18 hónapos korban
DPTa + IPV
6 éves korban
Kampányoltások
MMR
11 éves korban
6. osztályosok
dT
11 éves korban
6. osztályosok
Hepatitis B
14 éves korban
8. osztályosok
Milyen védőoltások adhatóak a terhesség alatt?
A terhesség alatt beadott oltásoktól való félelmek nagyrészt olyan feltételezéseken alapulnak, amelyeket nem támasztanak alá konkrét bizonyítékok. Az inaktivált vírust tartalmazó és a bakteriális oltóanyagok esetén nincsenek olyan adatok, amelyek igazolnák az oltásokkal kapcsolatos veszélyek meglétét, így ezek a megfelelő mérlegelést követően kockázat nélkül alkalmazhatóak a terhesség első harmadát követően. Mint már említettük, az élővírusokat tartalmazó vakcinákra ez nem érvényes, így ezek adása a terhesség egyik szakaszában sem javasolt. Ha egy kismama véletlenül mégis élő vírust tartalmazó oltást kapna, vagy az oltást követően négy héttel esik teherbe, javasolt az oltási szakértővel való konzultáció, hiszen mindez még nem feltétlenül teszi szükségessé a terhesség megszakítását.
Az inaktivált vírust tartalmazó vakcinákra is igaz egyébként, hogy az oltóanyagok beadásakor mérlegelni kell a vakcináció nyújtotta előnyöket és az esetleges kockázatokat, hiszen a nem kellően indokolt esetekben felesleges lehet az oltások terhesség alatti beadása.
Hepatitis A
A Hepatitis A ellen inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagot adnak, amelynek magzatkárosító hatásáról nem állnak rendelkezésre adatok. Emiatt csak azok oltása javasolt, akik endémiás területekre utaznak. Magyarországon ritkán fordulnak elő Hepatitis A járványok - a fertőzések halmozódása főleg iskolakezdés és az óvodai nyári szünetek után fordulhat elő gyermekközösségekben. Ezekben az esetekben általában a rossz higiénés körülmények között élő gyermekek a fertőző források, ők hurcolják be a vírust az adott közösségbe. Mivel hazánkban a negyven év alattiak vírussal szembeni fogékonysága a negyven százalékot is meghaladja, tanárok és óvónők terhességekor javasolt lehet a Hepatitis A elleni, terhesség alatti oltás.
Hepatitis B
A terhesség ebben az esetben nem jelent oltási ellenjavallatot. A várandós nő oltása azokban az esetekben ajánlott, ha a terhességet megelőző hat hónapban egynél több szexuális partnere volt, illetve ha diagnosztizálták nála a szexuális úton terjedő betegségek valamelyik típusát. Korábbi, rendszeres kábítószerhasználat esetén szintén javasolt az oltás, továbbá akkor is, ha a nőnek korábban HbsAg-pozitív partnere volt (a HbsAg antigén jelenléte utal a korábbi Hepatitis B fertőzésre).
Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást. Itt is a megelőzés a fontos, ezért a terhesség 16. hetében rutinszerűen szűrik a várandósokat, szükség esetén pedig oltást adnak az újszülöttnek.
Influenza
Influenza ellen is csak inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazható, azon belül is a split és az alegységvakcinák a leginkább javasoltak. A védőoltás elsősorban azoknak ajánlott, akiknél a szülés az influenzaszezonra (jellemzően november vége és március eleje) esik: ilyenkor a terhes nők szűkebb környezetének oltása is javasolt, mivel a családtagok könnyen megfertőzhetik a várandós vagy a már szoptató anyát.Az influenzaoltás előnye, hogy az anyán kívül az újszülöttet is védi körülbelül hathónapos koráig.
Kanyaró-Mumpsz-Rubeola (MMR)
Mivel ez a vakcina élő, gyengített vírust tartalmaz, adása ellenjavalt a terhesség alatt. Ha valaki MMR oltásban részesült, akkor a vakcinációt követően minimum 28 napig ajánlott elkerülni a teherbeesést. Ennek tudatosítása kiemelt jelentőséggel bír, így a felvilágosításról az orvosnak érdemes írásos dokumentációt is készítenie, amit az oltáson átesett nő aláír. Ha mégis előfordulna olyan eset, amikor egy MMR-rel oltott nő az oltást követő négy héten belül várandós lesz, akkor feltétlenül oltási szakértőhöz kell fordulni.
A rubeola a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során (a kötelező MMR védőoltást 15 hónapos korban kell beadni). A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget. A gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű nőket pár hónappal a teherbeesés előtt ajánlott beoltani - ezt követően már az egész életre szóló védettség alakul ki.
Meninigococcus
A Meninigococcus által okozott agyhártyagyulladás ellen kétféle oltás (MCV4 és MPSV4) is létezik: előbbi biztonságosságáról jelenleg nincsenek adatok terhesek esetében, így adása nem javasolt a várandósság alatt. A Meningococcus elleni poliszacharida vakcina (MPSV4) ezzel szemben elvileg adható terheseknek is, mivel alkalmazása eddig nem okozott dokumentált oltási szövődményeket sem az anyáknál, sem pedig magzataiknál. A vakcina adása akkor indokolt, ha járványos területre utazik a kismama.
Pneumococcus
A Pneumococcus által okozott súlyos és életveszélyes betegségek között szerepel az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés és a súlyos tüdőgyulladás. A baktériumfertőzés megelőzésére terheseknek a PPV23 elnevezésű poliszacharida vakcina adható: az oltás azoknak javasolt, akik a felsorolt betegségek vonatkozásában a kockázati csoportba tartoznak.
Polio-vírus
A szakirodalomban nincs adat az inaktivált oltóanyaggal kapcsolatos szövődményekről, terhes anyáknak mégis csak abban az esetben adható a vakcina, ha a várandós nő fokozott fertőzésveszélynek van kitéve. Ez a körülmény csak akkor áll fenn, ha a kismama endémiás országba utazik - ebben az esetben forduljunk szakemberhez.
Torokgyík, szamárköhögés, tetanusz
Ha a kismamát ért sérülésnél fennáll a tetanuszfertőzés veszélye, szükség lehet az immunizációra, de csak akkor, ha a várandós nő az elmúlt öt évben nem kapott ilyen védőoltást. Az aktív immunizációt érdemes a háromkomponensű acelluláris oltóanyaggal végezni, mivel így a méhlepényen keresztül az újszülött védettsége a tetanusz mellett a torokgyík és a szamárköhögés ellen is biztosított lesz.
Bárányhimlő (Varicella)
Az oltás élő vírust tartalmazó változata terheseknek nem javasolt, a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára azonban ajánlott a vakcináció. A rubeolához hasonlóan a bárányhimlő esetében is még a családtervezés során ellenőrzik, hogy rendelkezik-e az anya védettséggel.
Az újszülöttek passzív immunizációjához az úgynevezett hiperimmun gamma-globulin használható, a bárányhimlővel történő fertőződést követő 96 órán belül. Erre abban az esetben van szükség, ha a csecsemő anyja a szülést megelőző öt, vagy a szülést követő két napon belül betegedett meg bárányhimlőben. A készítmény intravénásan adható, kizárólag fekvőbeteg intézményekben.
Humán papillómavírus (HPV)
Az elsősorban a méhnyakrák kialakulását elősegítő humán papillómavírus elleni négykomponensű vakcina terheseknek történő adásáról nem állnak rendelkezésre adatok. A HPV négyféle vírustörzse ellen védő, a krónikus fertőzést, a daganatképződést és a nemi szervi szemölcsök kialakulását megakadályozó egyik vakcina, a Silgárd klinikai tesztjei során ugyan a terhesség során sem tapasztaltak negatív mellékhatásokat, de egyelőre mégsem javasolt az oltási sorozat terhesség alatt történő elkezdése. Ha ez mégis megtörténne, akkor az immunizáció a szülés után fejezhető be.
Néhány további, ritka esetben szükség lehet a veszettség, a tífusz vagy a sárgaláz elleni oltásokra is. Veszettség ellen a terhesség alatt is adható inaktivált vakcina az állat harapását követően, a tífusznál és a sárgaláznál viszont nem állnak rendelkezésre a megfelelő adatok. A tífusz elleni oltás inaktivált oltóanyagot tartalmaz, így járványos területre történő utazáskor konzultációt követően adható, sárgaláznál viszont csak nagyon indokolt esetben lehet oltani, amennyiben valóban halaszthatatlan utazásról van szó.
Forrás:Gendijagosztika.hu
A terhesség első harmadában csak a legindokoltabb esetben adható oltás
A családtervezés során minden esetben az a legfőbb cél, hogy a születendő gyermek egészségesen jöjjön a világra, de a várandósság előtti és alatti védőoltások csak a lehetséges előnyök és kockázatok mérlegelésével adhatóak be a terhességet tervező nőknek és a kismamáknak. A fejlődő magzatra a fertőző betegségek jelenthetik az egyik fő veszélyforrást, különösen a terhesség kezdeti, esetleg későbbi szakaszában. A fertőző betegségek egy része megelőzhető, így az oltások által biztosított védettséget feltétlenül érdemes kihasználni abban az esetben, ahol erre lehetőségünk van - kezdte a terhesség előtt és alatt adható védőoltások bemutatását Dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum szakmai vezetője. Az intézet az Országos Epidemiológiai Központ szakmai iránymutatása alapján végzi a gyermekvállalásra készülő nők védőoltásokkal kapcsolatos tanácsadását a családtervezés részeként.
A védőoltásokkal egyszerűen megelőzhető fertőző betegségek közé tartozik például a Hepatitis B és az influenza: a védőoltás beadása mindkét esetben javasolt lehet a kismamák számára. További, oltással szintén elkerülhető betegségek a Hepatitis A, a Pneumococcus baktérium által okozott betegségek, a polio-vírus, a Clostridium tetani baktérium által kiváltott tetanuszfertőzés, továbbá a veszettség és a Meningococcus-fertőzés következtében kialakuló agyhártyagyulladás. Az influenzával és a Hepatitis-B-vel ellentétben ezen oltások beadása már megfontolandónak tekintendő, hiszen ezek magzatra gyakorolt hatásáról vagy nem állnak rendelkezésre a megfelelő adatok, vagy csak akkor érdemes beadni őket, ha elkerülhetetlen a kismama veszélyeztetettsége. Utóbbi esetre példa, ha a terhes nőnek feltétlenül olyan területre kell utaznia, ahol az adott betegség jellemzően előfordul (endémiás területek).
Fontos még megemlíteni, hogy a terhesség első harmadában csak a legindokoltabb esetben kaphat oltást a kismama - ezek közé tartozik, ha a fertőzés lényegesen nagyobb veszélyt jelent, mint az oltással összefüggő, esetlegesen fokozott oltási reakció vagy oltási szövődmény. Alapvető előírás az is, hogy élővírus-tartalmú vakcinák nem adhatók terhes nőknek, mivel az ilyen típusú oltások magzatkárosító hatása még nem kellően ismert. Várandós nők oltásakor az azonos antigént (a megfelelő immunválaszt kiváltó fehérjét vagy poliszacharidot) tartalmazó oltóanyagok közül a kevésbé reakcióképeset kell választani (hastífusz elleni oltásnál például a poliszacharida vakcinát, influenza ellen pedig a hasított vírust tartalmazó úgynevezett split vagy a tisztított felszíni antigének felhasználásával készített alegységvakcinákat).
Védőoltások tervezése a terhesség előtt
Magyarországon a fiatal felnőttek többsége a kötelező védőoltásokon kívül nem részesült más, az oltásokkal szintén megelőzhető betegségek elleni védelemben. A családtervezés előtt álló fiatalok immunizációjának megtervezésekor ezért egyaránt szükséges az életkor, az egészségi állapot és az oltási státusz figyelembe vétele.
Életkor
A kötelező védőoltások jelenleg használatos rendszerét 1989-től kezdődően vezették be, így az ennél korábban vagy később oltott felnőttek immunizációja eltérő lehet. A beadott védőoltásokat 14 éves kor alatt a Gyermekegészségügyi Kiskönyvben, 14 éves kor felett pedig a Védőoltási Könyvben rögzítik, így az ezekben található adatok alapján tervezhető meg a terhesség előtt beadandó védőoltások rendje. Ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, akkor a kötelező oltási rend változásaiból lehet következtetni rá, hogy a várandósságot megelőzően mely védőoltások beadására lehet szükség a leendő kismamánál.
Egészségi állapot
A védőoltások egyes típusainak mellőzését a különféle betegségek terhesség előtti fennállása is indokolttá teheti. Ezek közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a vérképző szervek, a tüdő, az immunrendszer működését gyengítő kórképek, a léphiány, illetve a máj és a vese problémái. Ezzel kapcsolatban a családtervezést irányító védőnőktől vagy az oltási szakértőktől kérhetünk bővebb felvilágosítást.
Oltási státusz
Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat jelenleg az alábbi rend szerint kapja mindenki, az életkorának megfelelő időpontban:
Oltás
Életkor
Megjegyzés
Folyamatos oltások
BCG
0 - 6 hét
születési intézményekben
DPTa + IPV + Hib
2 hónapos korban
DPTa + IPV + Hib
3 hónapos korban
DPTa + IPV + Hib
4 hónapos korban
MMR
15 hónapos korban
DPTa + IPV + Hib
18 hónapos korban
DPTa + IPV
6 éves korban
Kampányoltások
MMR
11 éves korban
6. osztályosok
dT
11 éves korban
6. osztályosok
Hepatitis B
14 éves korban
8. osztályosok
Milyen védőoltások adhatóak a terhesség alatt?
A terhesség alatt beadott oltásoktól való félelmek nagyrészt olyan feltételezéseken alapulnak, amelyeket nem támasztanak alá konkrét bizonyítékok. Az inaktivált vírust tartalmazó és a bakteriális oltóanyagok esetén nincsenek olyan adatok, amelyek igazolnák az oltásokkal kapcsolatos veszélyek meglétét, így ezek a megfelelő mérlegelést követően kockázat nélkül alkalmazhatóak a terhesség első harmadát követően. Mint már említettük, az élővírusokat tartalmazó vakcinákra ez nem érvényes, így ezek adása a terhesség egyik szakaszában sem javasolt. Ha egy kismama véletlenül mégis élő vírust tartalmazó oltást kapna, vagy az oltást követően négy héttel esik teherbe, javasolt az oltási szakértővel való konzultáció, hiszen mindez még nem feltétlenül teszi szükségessé a terhesség megszakítását.
Az inaktivált vírust tartalmazó vakcinákra is igaz egyébként, hogy az oltóanyagok beadásakor mérlegelni kell a vakcináció nyújtotta előnyöket és az esetleges kockázatokat, hiszen a nem kellően indokolt esetekben felesleges lehet az oltások terhesség alatti beadása.
Hepatitis A
A Hepatitis A ellen inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagot adnak, amelynek magzatkárosító hatásáról nem állnak rendelkezésre adatok. Emiatt csak azok oltása javasolt, akik endémiás területekre utaznak. Magyarországon ritkán fordulnak elő Hepatitis A járványok - a fertőzések halmozódása főleg iskolakezdés és az óvodai nyári szünetek után fordulhat elő gyermekközösségekben. Ezekben az esetekben általában a rossz higiénés körülmények között élő gyermekek a fertőző források, ők hurcolják be a vírust az adott közösségbe. Mivel hazánkban a negyven év alattiak vírussal szembeni fogékonysága a negyven százalékot is meghaladja, tanárok és óvónők terhességekor javasolt lehet a Hepatitis A elleni, terhesség alatti oltás.
Hepatitis B
A terhesség ebben az esetben nem jelent oltási ellenjavallatot. A várandós nő oltása azokban az esetekben ajánlott, ha a terhességet megelőző hat hónapban egynél több szexuális partnere volt, illetve ha diagnosztizálták nála a szexuális úton terjedő betegségek valamelyik típusát. Korábbi, rendszeres kábítószerhasználat esetén szintén javasolt az oltás, továbbá akkor is, ha a nőnek korábban HbsAg-pozitív partnere volt (a HbsAg antigén jelenléte utal a korábbi Hepatitis B fertőzésre).
Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást. Itt is a megelőzés a fontos, ezért a terhesség 16. hetében rutinszerűen szűrik a várandósokat, szükség esetén pedig oltást adnak az újszülöttnek.
Influenza
Influenza ellen is csak inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag alkalmazható, azon belül is a split és az alegységvakcinák a leginkább javasoltak. A védőoltás elsősorban azoknak ajánlott, akiknél a szülés az influenzaszezonra (jellemzően november vége és március eleje) esik: ilyenkor a terhes nők szűkebb környezetének oltása is javasolt, mivel a családtagok könnyen megfertőzhetik a várandós vagy a már szoptató anyát.Az influenzaoltás előnye, hogy az anyán kívül az újszülöttet is védi körülbelül hathónapos koráig.
Kanyaró-Mumpsz-Rubeola (MMR)
Mivel ez a vakcina élő, gyengített vírust tartalmaz, adása ellenjavalt a terhesség alatt. Ha valaki MMR oltásban részesült, akkor a vakcinációt követően minimum 28 napig ajánlott elkerülni a teherbeesést. Ennek tudatosítása kiemelt jelentőséggel bír, így a felvilágosításról az orvosnak érdemes írásos dokumentációt is készítenie, amit az oltáson átesett nő aláír. Ha mégis előfordulna olyan eset, amikor egy MMR-rel oltott nő az oltást követő négy héten belül várandós lesz, akkor feltétlenül oltási szakértőhöz kell fordulni.
A rubeola a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során (a kötelező MMR védőoltást 15 hónapos korban kell beadni). A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget. A gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű nőket pár hónappal a teherbeesés előtt ajánlott beoltani - ezt követően már az egész életre szóló védettség alakul ki.
Meninigococcus
A Meninigococcus által okozott agyhártyagyulladás ellen kétféle oltás (MCV4 és MPSV4) is létezik: előbbi biztonságosságáról jelenleg nincsenek adatok terhesek esetében, így adása nem javasolt a várandósság alatt. A Meningococcus elleni poliszacharida vakcina (MPSV4) ezzel szemben elvileg adható terheseknek is, mivel alkalmazása eddig nem okozott dokumentált oltási szövődményeket sem az anyáknál, sem pedig magzataiknál. A vakcina adása akkor indokolt, ha járványos területre utazik a kismama.
Pneumococcus
A Pneumococcus által okozott súlyos és életveszélyes betegségek között szerepel az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés és a súlyos tüdőgyulladás. A baktériumfertőzés megelőzésére terheseknek a PPV23 elnevezésű poliszacharida vakcina adható: az oltás azoknak javasolt, akik a felsorolt betegségek vonatkozásában a kockázati csoportba tartoznak.
Polio-vírus
A szakirodalomban nincs adat az inaktivált oltóanyaggal kapcsolatos szövődményekről, terhes anyáknak mégis csak abban az esetben adható a vakcina, ha a várandós nő fokozott fertőzésveszélynek van kitéve. Ez a körülmény csak akkor áll fenn, ha a kismama endémiás országba utazik - ebben az esetben forduljunk szakemberhez.
Torokgyík, szamárköhögés, tetanusz
Ha a kismamát ért sérülésnél fennáll a tetanuszfertőzés veszélye, szükség lehet az immunizációra, de csak akkor, ha a várandós nő az elmúlt öt évben nem kapott ilyen védőoltást. Az aktív immunizációt érdemes a háromkomponensű acelluláris oltóanyaggal végezni, mivel így a méhlepényen keresztül az újszülött védettsége a tetanusz mellett a torokgyík és a szamárköhögés ellen is biztosított lesz.
Bárányhimlő (Varicella)
Az oltás élő vírust tartalmazó változata terheseknek nem javasolt, a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára azonban ajánlott a vakcináció. A rubeolához hasonlóan a bárányhimlő esetében is még a családtervezés során ellenőrzik, hogy rendelkezik-e az anya védettséggel.
Az újszülöttek passzív immunizációjához az úgynevezett hiperimmun gamma-globulin használható, a bárányhimlővel történő fertőződést követő 96 órán belül. Erre abban az esetben van szükség, ha a csecsemő anyja a szülést megelőző öt, vagy a szülést követő két napon belül betegedett meg bárányhimlőben. A készítmény intravénásan adható, kizárólag fekvőbeteg intézményekben.
Humán papillómavírus (HPV)
Az elsősorban a méhnyakrák kialakulását elősegítő humán papillómavírus elleni négykomponensű vakcina terheseknek történő adásáról nem állnak rendelkezésre adatok. A HPV négyféle vírustörzse ellen védő, a krónikus fertőzést, a daganatképződést és a nemi szervi szemölcsök kialakulását megakadályozó egyik vakcina, a Silgárd klinikai tesztjei során ugyan a terhesség során sem tapasztaltak negatív mellékhatásokat, de egyelőre mégsem javasolt az oltási sorozat terhesség alatt történő elkezdése. Ha ez mégis megtörténne, akkor az immunizáció a szülés után fejezhető be.
Néhány további, ritka esetben szükség lehet a veszettség, a tífusz vagy a sárgaláz elleni oltásokra is. Veszettség ellen a terhesség alatt is adható inaktivált vakcina az állat harapását követően, a tífusznál és a sárgaláznál viszont nem állnak rendelkezésre a megfelelő adatok. A tífusz elleni oltás inaktivált oltóanyagot tartalmaz, így járványos területre történő utazáskor konzultációt követően adható, sárgaláznál viszont csak nagyon indokolt esetben lehet oltani, amennyiben valóban halaszthatatlan utazásról van szó.
Forrás:Gendijagosztika.hu
Teherbeesés fogamzásgátló szedése után
Közkeletű tévedés, hogy a fogamzásgátló tabletta abbahagyása után várni kell a terhességgel, hogy a hormonok kiürüljenek a szervezetből.
A hormonok kiürülnek a szedés befejezését követően szinte azonnal, ennek jele a megjelenő vérzés. Ezután a következő, induló ciklusban az esetek döntő részében megindul az eddig a fogamzásgátló által elnyomott peteérés is és mód van a teherbe esésre. Ez teljesen normális jelenség, ez normális terhesség.
Miért terjedt el mégis az a nézet, hogy valamennyit várni kell a tablettaszedés után a terhességgel? Van-e ennek valamilyen racionális alapja?
Nos, az előzőekben elmondottakkal szemben valóban van olyan ok, amely miatt ez a nézet elterjedt, ugyanis nem minden esetben indul meg a normális peteérés a tablettaszedés befejezése után.
Az esetek egy részében a peteérés megindul és a pete kiszabadulása is megtörténik, de nem a "szokásos" 14. nap körül. Különösen így van ez azoknál, akiknek a ciklusa a tablettaszedés megkezdése előtt sem volt szabályos. Ilyenkor a teherbe esés nem a l4. nap körül következik be, a vérzéshiány elnyúlik, és ha bekövetkezik, nehezebben követhető, hogy mikor jött létre a terhesség. Ilyenkor a terhességi kor megállapítása kisebb-nagyobb nehézségbe ütközött, zavart okozott régebben.
Azt tartják, hogy ha a terhesség nem a várt időpontban következik be, a megtermékenyített petesejt beágyazódása sem lesz zavartalan, gyakoribb a vetélés. Ezt a nézetet sokan vallják, de nem igazolták.
Néhány esetben a tablettaszedést követően hosszú ideig nem jelentkezik az első gyógyszermentes menstruáció, azaz az utolsó tabletta bevétele után van (úgynevezett megvonásos) vérzés, de az első (peteérést követő, azaz valódi) menses akár hónapok múlva is jelentkezhet. Ez főleg olyan nőknél fordul elő, akiknek a ciklusa a tablettaszedés előtt is szabálytalan volt, de előfordul olyanoknál is, ritkábban, akiknek a ciklusa korábban rendben volt.
A jelenséget post pill amnenorrhoea-nak, tablettaszedés utáni vérzéshiánynak nevezzük. Az esetek egy részében spontán rendeződik, erre érdemes is két-három hónapot várni, ha nem jön meg a menses, akkor segíteni kell peteérést elősegítő gyógyszerrel. Természetesen ezalatt az idő alatt csak akkor jön létre terhesség, ha a peteérés is megindult, ez is okozhat zavarokat a megítélésben, hisz várunk, azt hisszük, hogy post pill amenorrhoea van, holott a paciens már terhes ...
Mindezek miatt javasolják egyesek, hogy várjunk meg egy, két vagy három ciklust. Én nem ezt az elvet vallom, mert az első esetben ultrahang vizsgálat elég pontosan tisztázhatja a fogamzás, a terhesség idejét. A második esetben, hangsúlyozom, nincs tudományos bizonyíték a gyakoribb vetélésre. A harmadik esetre szintén a gondos odafigyelés, terhességi teszt és ultrahangvizsgálat a megoldás.
Forrás:Terhesseg.blogspot.com
A hormonok kiürülnek a szedés befejezését követően szinte azonnal, ennek jele a megjelenő vérzés. Ezután a következő, induló ciklusban az esetek döntő részében megindul az eddig a fogamzásgátló által elnyomott peteérés is és mód van a teherbe esésre. Ez teljesen normális jelenség, ez normális terhesség.
Miért terjedt el mégis az a nézet, hogy valamennyit várni kell a tablettaszedés után a terhességgel? Van-e ennek valamilyen racionális alapja?
Nos, az előzőekben elmondottakkal szemben valóban van olyan ok, amely miatt ez a nézet elterjedt, ugyanis nem minden esetben indul meg a normális peteérés a tablettaszedés befejezése után.
Az esetek egy részében a peteérés megindul és a pete kiszabadulása is megtörténik, de nem a "szokásos" 14. nap körül. Különösen így van ez azoknál, akiknek a ciklusa a tablettaszedés megkezdése előtt sem volt szabályos. Ilyenkor a teherbe esés nem a l4. nap körül következik be, a vérzéshiány elnyúlik, és ha bekövetkezik, nehezebben követhető, hogy mikor jött létre a terhesség. Ilyenkor a terhességi kor megállapítása kisebb-nagyobb nehézségbe ütközött, zavart okozott régebben.
Azt tartják, hogy ha a terhesség nem a várt időpontban következik be, a megtermékenyített petesejt beágyazódása sem lesz zavartalan, gyakoribb a vetélés. Ezt a nézetet sokan vallják, de nem igazolták.
Néhány esetben a tablettaszedést követően hosszú ideig nem jelentkezik az első gyógyszermentes menstruáció, azaz az utolsó tabletta bevétele után van (úgynevezett megvonásos) vérzés, de az első (peteérést követő, azaz valódi) menses akár hónapok múlva is jelentkezhet. Ez főleg olyan nőknél fordul elő, akiknek a ciklusa a tablettaszedés előtt is szabálytalan volt, de előfordul olyanoknál is, ritkábban, akiknek a ciklusa korábban rendben volt.
A jelenséget post pill amnenorrhoea-nak, tablettaszedés utáni vérzéshiánynak nevezzük. Az esetek egy részében spontán rendeződik, erre érdemes is két-három hónapot várni, ha nem jön meg a menses, akkor segíteni kell peteérést elősegítő gyógyszerrel. Természetesen ezalatt az idő alatt csak akkor jön létre terhesség, ha a peteérés is megindult, ez is okozhat zavarokat a megítélésben, hisz várunk, azt hisszük, hogy post pill amenorrhoea van, holott a paciens már terhes ...
Mindezek miatt javasolják egyesek, hogy várjunk meg egy, két vagy három ciklust. Én nem ezt az elvet vallom, mert az első esetben ultrahang vizsgálat elég pontosan tisztázhatja a fogamzás, a terhesség idejét. A második esetben, hangsúlyozom, nincs tudományos bizonyíték a gyakoribb vetélésre. A harmadik esetre szintén a gondos odafigyelés, terhességi teszt és ultrahangvizsgálat a megoldás.
Forrás:Terhesseg.blogspot.com
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)