A csecsemő és a gyermekkort szakaszokra osztjuk.A fogamzástól a megszületéséig magzatról,a megszületéstől újszülöttről, majd csecsemőről beszélünk.
12.10.10
Várandós apukák
Nem csak a várandós kismamákban, de a leendő apákban is hormonális változások zajlanak a magzat növekedése során. Ráadásul a két szervezetben lejátszódó ilyen jellegű folyamatok nagyjából megegyeznek.
A New Scientist beszámolója szerint egy kanadai kutatócsoport kimutatta, hogy a nők terhessége alatt a leendő apák hormonszintje is ingadozik, s ezek az ingadozások ugyanazt az utat járják be, mint a partnerekben lefolyó hormonális változások.
Amikor egy nő petesejtje megtermékenyül, szervezetében számos hormon szintje emelkedni kezd. Ilyen hormon például a prolaktin, amely tejelválasztást idéz elő, vagy az anya gyermeke iránti kötődésének kialakulásában szerepet játszó kortizol. Ugyanez történik az egyik legfontosabb női nemi hormonnal, a progeszteronnal is, amely előkészíti a méhnyálkahártyát a megtermékenyült petesejt (embrió) befogadására. Ezzel egyidőben viszont több hormonból is, így például a menstruációs ciklus során a petesejt érését serkentő FSH-ból (follikulusstimuláló hormon), és a petesejt kilökődésében fontos szerepet játszó LH-ból (luteinizáló hormon), kevesebbet termel a szervezet. A szülést követően a hormontermelés szinte azonnal visszaáll a korábbi kerékvágásba.
A kutatócsoport azután kezdett el foglalkozni a terhesség "apai tüneteivel", hogy bő egy évvel ezelőtt, állatokkal (többek között főemlősökkel) végzett vizsgálatok alapján, kiderült, hogy a hím állat szervezete is jóval több hormont termel ilyenkor, mint egyébként, egészen kicsinyei megszületéséig.
Anne Storey és kollégái (Memorial University, St John's, Newfoundland) 34 párral végezték a vizsgálatokat, akiktől különböző időpontokban vérmintákat vettek, a szülés előtt és után is.
Azt találták, hogy a terhesség időtartama alatt az apák szervezetének kortizol-, prolaktin- és tesztoszteronszintje jelentősen változott. A kismamáknál tapasztalt eltérések sokkal drasztikusabbak voltak ugyan az apákban tapasztaltaknál, de a változások mintázata (iránya, időbeli eloszlása) hasonló volt a párok mindkét tagjánál.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az apáknál is előfordulnak-e a terhességre jellemző tünetek, mint például kimerültség, étvágytalanság avagy túlzott étvágy, és súlygyarapodás. Azt találták, hogy az ilyen tünetekről beszámoló apáknak magasabb volt a prolaktinszintjük és meredekebben esett le a tesztoszteronszintjük, mint akiknek nem voltak ilyen tüneteik.
A kutatócsoport tagjai a rövid ideig tartó hormonális változásokat is megfigyelték. Miután vérmintát vettek tőlük, az önkéntesek hat percig egy újszülött sírását hallgatták hangszalagról, miközben egy videófilmet néztek a szoptatásról. Harminc perccel később újabb vérmintát vettek tőlük, s kiderült, hogy az apák és az anyák kortizolszintje is megváltozott.
Storey vélekedése szerint a várandós nő viselkedése és az általa kibocsájtott illatanyagok (feromonok) együttesen váltják ki ezeket a hatásokat az apából, aki ezzel mintegy felkészül gyermeke érkezésére. Persze csak akkor, ha a leendő szülők elég sok időt töltenek együtt.
Forrás:Pszichologia.hu