Évszázados megfigyelések szerint a terhesség alatt gyakran rohamosan romlanak a nők fogai, egyes országok népi gyógyászai szerint nem is szabad ebben a kilenc hónapban fogkezeléseket végezni. A délszláv országokban a közhit szerint a terhes nő rossz fogának kihúzása tilos, mert a magzat halálát okozhatja. Magyarországon is széles körben elterjedt "népi bölcsesség" szerint, a terhes nő fogaiból az ásványi anyagot a magzat elvonja, a fogak emiatt mennek tönkre és terjedt el a mondás : "minden gyermekért egy fogat".
Valóban van-e alapja ennek az állításnak, veszélyezteti-e a terhesség az anya fogazatát? Milyen tényezők játszanak szerepet a probléma kialakulásában? Tudományos megfigyelések alátámasztják, hogy a terhesség tényleg szerepet játszik - rendszerint valóban ronthatja az anya fogazati állapotát - és elsősorban a terhességi ínygyulladás tehető felelőssé.
Szexuálhormonok hatása a szájnyálkahártyára
Terhességben a megváltozott hormontermelés a szájnyálkahártyán a fiziológiás állapotváltozások (pubertás, menses, terhesség, klimax) során okoz változásokat.
A szájnyálkahártya és fogágy a szexuálhormonok egyik fontos támadási területe ("célszerv"), így ezek élettani viselkedése és kórélettani jellemzői a hormonhatások függvénye.
A szájnyálkahártya elváltozásai az ösztrogén és progeszteron valamint közvetve az agyalapi mirigy szexuálhormon termelést befolyásoló hormonjainak hatására jönnek létre. Az ösztrogén hatására a szövetekben fokozódik a víztartalom (duzzanat alakul ki), a hámréteg elszarusodása csökken, a sejtek szaporodási aktivitása növekszik. Az ösztrogén fokozza a sejtanyagcserét, a sejtosztódást, hatásukra vérbőség támad, ami a kis artériák és a kapillárisok tágulásának a következménye A progeszteron fokozott érdúsulást okoz, mely sérülékennyé, vérzésre hajlamossá teszi a szöveteket. A vérbőség és a folyadék visszatartás mellett a hám tovább vastagszik, de az osztódások száma csökken.
Terhességi ínygyulladás
Terhességi ínygyulladáson a terhességgel kapcsolatban keletkező vagy a terhesség ideje alatt súlyosbodó ínygyulladást értjük. A gyulladásos folyamat legszembetűnőbb az ínypapillák duzzanatán, vérzékenységén. Súlyosabb esetekben az egész ínyszél duzzadt, vérzékeny. A terhességi ínygyulladás alapja az agyalapi mirigy fokozott hormon termelése, ennek eredményeként ösztrogén és progeszteron árasztja el a szervezetet mely az ínyen gyulladásos folyamatot vált ki.
Gyakorlatilag minden terhes nő esetén megfigyelhető az ínygyulladás jelenléte. Súlyos fokú ínygyulladás azonban a terhesek 10-20%-ában fordul elő, a fogágyat maradandóan károsító (a fogak elvesztését közvetlenül okozó) eset viszonylag ritkán fordul elő.
Terhesség alatt igen gyakran megfigyelhető a fogak bizonyos mértékű meglazulása. Ennek egyik magyarázatát adja a relaxin nevű hormon szintjének emelkedése - mely egyébként a medence szalagok ellazulását segíti elő. Kísérletekkel bizonyították, hogy relaxin hormon adagolás a kollagénrostok lazulását eredményezi, közöttük folyadék felszaporodás látható. Ugyancsak segíti a foglazulást a fog gyökérhártyarostok anyagcseréjének megváltozása. A terhességi ínygyulladás a terhesség előrehaladtával erősödik, a második hónaptól kezdődik, a harmadik hónaptól kifejezetté válik és a nyolcadik hónapban a legsúlyosabb fokot éri el.
A szülést követően általában spontán gyors javulás mutatkozik. Idősebb terhes nőkön az ínygyulladás súlyosabb formáját lehet megfigyelni, mint fiatalokon. A terhességi ínygyulladás alapját a hormonális változások (általános ok) teremtik meg, de ennél nagyobb jelentősége van a helyi okoknak, a hiányos szájápolásnak, lepedéknek, fogköveknek, rossz fogpótlásoknak, szabálytalan fogazatnak, amelyek egyébként önmagukban is hajlamosítanak ínygyulladásra.
Fokozzák a gyulladásos hajlamot olyan egyéb hormonális hatások, melyek a kapillárisok falán a folyadék kilépését és ezzel a duzzanat kialakulását fokozzák. A duzzanat növeli a fogakon a lepedék megtapadását. Fokozza a foglepedék képződést, hogy a terhes nők - mint hazai kiterjedt vizsgálatok bizonyítják - megváltoztatják étkezési szokásaikat, kifejezetten pépes ételeket fogyasztanak, kevesebbet rágnak mint a nem terhesek, gyakrabban étkeznek, de ezt nem követi gyakoribb fogmosás. Az ínygyulladást segítik elő a fogkövek. A terhesek mindössze 15%-a távolíttatja el fogköveit a terhesség első időszakában, ezzel csökkentve a kövek által fokozott gyulladást, ínyvérzést.
A fogászatban alkalmazott egyes anyagok is gyakran szerepet játszanak az ínygyulladás kialakulásában és fenntartásában. A fogpótlások fémanyagai szerepelnek gyakran allergénként, de hasonlóan a tömőanyagok is szerepet játszhatnak allergiás jelenségekben. Ezek nemcsak a szájüregben okozhatnak helyi tüneteket (ínygyulladás, nyelvgyulladás, savanyú ízérzés, bizsergés, szájkörüli kiütések stb.), hanem távolhatásként ekcémát, bőrgyulladást és más megbetegedéseket tarthatnak fenn.
A probléma kiderítésében két módszer terjedt el, az egyik a fogászati fémkioldódás műszeres mérése, a másik a fogászati anyagok bőrteszt allergia vizsgálata. A bőrteszt allergiavizsgálatok szerint a megvizsgált betegek 35-40%-a mutat pozitív allergiás reakciót valamilyen fogászatban alkalmazott anyaggal szemben, ezek között 15%-uk férfi és 85%-uk nő. Az allergiás páciensek 2/3-ad részében egy anyagra, 1/3-ad részében több anyagra egyszerre fordul elő reakció. A legtöbb pozitív esetet a fémek adják, ezek között is a nikkel, kobalt, palládium, króm és kadmium vezetik a listát. Az allergizáló anyagokat tartalmazó töméseket (pld. amalgám), koronákat, hidakat haladéktalanul el kell távolítani és az illető személyre igazoltan (előzetes bőrteszt) ártalmatlan anyagokból kell újra elkészíteni. Az allergizáló anyagok eltávolítását követően ha ez volt az ínygyulladás egyik oka, akkor a tünetek mérséklődnek, elmúlnak.
A terhességi ínygyulladás fokozatai:
* Vérzékenység a frontfogak területén az ínyen, inyszéli pír
* A fogközi papillák duzzanata, a papillák sötétvörösek , vérbővek, véreznek
* Az ínypapillák rendkívül duzzadtak, fellazultak, sérülékenyek
* Az ínypapillák érzékenyek, az étkezést gátolják. Az egész íny kifejezett duzzanata
* Ínydaganat kialakulása (jóindulatú szövetszaporulat)
A terhesek 1%-ában figyelhető meg az ínyen ínydaganat megjelenése a terhesség harmadik hónapjában kezd növekedni. Kékesvörös színű, puha, szakadékony, spontán, étkezéskor vagy fogmosáskor kifejezetten vérzik. Többször fordul elő a felső fogak mellett mint az alsók esetén. A felső fogsorban az elülső, az alsó fogsorban inkább a hátsó fogak mellett ül az ínyen. Mikroszkóp alatt vizsgálva rendkívül érdús szöveteket látni, kapillárisokat, gyulladásos sejtekkel.
A terhességi ínygyulladás folyamatos fogorvosi, szájsebészeti kezelést igényel. Gyógyításában a szájhigiénia feltételeinek megteremtése, a fogkövek eltávolítása, gondos fogtisztítás, az íny cinkkloridos ecsetelése, laserkezelés, szájöblítők alkalmazása szerepelnek.
A jelenség szülés után rendszerint visszafejlődik, az ínydaganat is visszafejlődik.
A súlyos vérzést okozó, az étkezést szájhigiéniát akadályozó, vagy a nagyra növekvő ínydaganat lasersebészeti eltávolítása indokolt lehet.
A terhességi ínygyulladás, a fogazat romlása, esetenként fogak elvesztése nem elkerülhetetlen velejárója a terhességnek. Minden terhes nő számára elengedhetetlenül fontos a terhesség teljes ideje alatt a fogorvosi kezelések igénybevétele, a terhesség első két hónapjában a fogkövek eltávolításával kell kezdeni. Az összes lyukas fog tömése, a fogazat rendszeres fogorvosi kezelése, az íny folyamatos ellenőrzése révén a terhességi ínygyulladás következményei megelőzhetőek a fogak romlása biztonsággal elkerülhető.
A megfelelő táplálkozás, a szükséges anyagok bevitele, a gondos általános higiénia mellett a fogorvos látogatása és a szájápolás,
Forrás:Dentalmedicina.com
